Perszeusz

Medúsza feje levágva, Androméda királylány megmentve

Mítoszhamisítás

2019. január 15. 14:19 - Ulomenen

- avagy Medúsza győzött???

„A művészet az emberben és a természetben megnyilvánuló rejtelmesnek és isteninek érzéki visszaadása.”

Liszt Ferenc

 

Jelképet talált magának a metoo- mozgalom Luciano Garbati szobrász művében, mely szobor a győzelmes Medúsza Gorgót ábrázolja Perszeusz levágott fejével a kezében- adta hírül a minap a HVG. Noha az ógörög mítosz azt beszéli el, hogy a félisten Perszeusz levágta a  kígyóhajú, embert- állatot kővé dermesztő szörny fejét, ennek ellenére Garbati szobra Medúszát hozza ki győztesnek az összecsapásból.

A művel ugyanaz a baj, mint pl. a női Szellemirtókkal, vagy a képregényhősök feminizálásával- nem teremt új mítoszt, hanem a régit fordítja visszájára. Ahogy a szocializmus igyekezett a keresztény ünnepeket a maga képére formálni, úgy próbálja a feminizmus a férfi hősöket, mítoszokat nőivé tenni. Csakhogy ilyen esetben mindig kilóg a lóláb...

A cikk szerint  "Garbati kifejezetten megtisztelőnek érzi, hogy a szobrot a feminista mozgalommal asszociálják, és annak egyfajta ikonja lett.

A szobor iránti rajongás akkorára nőtt, hogy a 10 évig raktárban heverő mű ez év elejéig New York- ban volt kiállítva. A művész pedig a műgyantából készült szoborból 100 darab sorszámozott másolatot készít és eladja az arra fogékonyaknak. Nyilván a feminizmus nagyobb dicsőségére.

A cikk írónője a jelenségről értekezve gyorsan felsorolja a szokásos toposzokat. Kiemelendő, ahogyan a mítosz egy későbbi formáját feldolgozó Ovidius- ra hivatkozva azt állítja, hogy

"Poszeidón, a tenger istene aztán megerőszakolta a lányt Athéné templomában, amiért a feldühödött istennő megátkozta – Medúzát. "

Nos, ez nyilvánvalóan szándékos ferdítés, hiszen Ovidius erőszakról egyetlen szót sem ír. Athéné pedig megbüntette a lányt, mert az meggyalázta a templomát azzal, hogy ott adta oda magát a tengeristennek. A görög mítoszok sok olyan történetet is ismernek, ahol az isteni szerelmet a nők elutasítják, Medúsza azonban nem tett így. Egy másik mítoszban Aktaión megleste a fürdőző mezítelen Artemiszt, ezért az istennő bosszúból a saját kutyáival marcangoltatta szét a szerencsétlen ifjút. A görög istenektől ne várjunk igazságosságot vagy könyörületet- ez az Újszövetség Istenének a jellemzője.

A szoborról magáról pedig ezt olvashatjuk:

"A meztelen test ugyanis nélkülöz minden tárgyiasító szexualizálást: egyszerűen, természetesen emberi. Az arányai egy egészséges női testé, az alakból sugárzó erő pedig megkérdőjelezhetetlen."

A "tárgyiasítás" a feministák egyik jelentés nélküli kifejezése. Egy emberi test nem lesz attól tárgy, mert látványa vonzódást ébreszt egy másik emberben. Az pedig tökéletesen a művész szabadsága, hogy egy ember soksok tulajdonsága közül melyiket kívánja elsődlegesen kiemelni. Jelen összefüggésben egyébként különösen ostobán hangzik ez a "tárgyiasít" kifejezés, hiszen a szobor egy emberi test leképezése egy tárggyá, ugyebár...

Ezt a testtartást a nők többsége nem tudná felvenni. És nem azért, mert el vannak nyomva, meg patriarchátus. Hanem ugyanazért, amiért egy jellemzően kecses, bájos testtartást sem tudna felvenni a férfiak többsége. Csontozat, inak, izomzat, idegzettség-  a biológia elég sok mindenre determinál minket. Persze be lehet így mutatni egy női alakot- csak valahogy nem stimmel. "Az igazat mondd, ne csak a valódit"- ahogyan egy elnyomó, ciszheteró fehér patriarcha írta.

A feministák összekeverik az erőt az agresszióval, jellemző példa erre, ahogy a cikk írója használja az "erő" fogalmát. Ez az alak ugyanis nem erőt sugároz, hanem fenyeget. Érdemes összehasonlítani a mítosz legremekebb szoborba álmodójának, Benvenuto Cellini- nek a művével.  Nyilván ne a művészi kvalitást nézzük- nem lenne tisztességes szegény Garbati- val szemben azt összevetni. Azonban  van két nagyon lényeges különbség, ami jól megvilágítja az erkölcsi-  értékbeli eltéréseket.

Garbati alakja azt sugallja: "Te vagy a következő!" Míg Cellini-é ezt: "Nézzétek, elvégeztem a munkát." A győztes Medúsza kezében nem Perszeusz feje látható, hanem egy férfifej. Bárkié lehet. Perszeusz azonban nem egy női fejet emel magasra, hanem a kígyóhajú Medúszáét, aki szörnyeteggé lett.  Perszeusz trófeája egyértelmű, senkivel nem keverhető össze. Medúsza a férfiakat fenyegeti, Perszeusz csak az embert- állatot kővé dermesztő szörnyet.

Medúsza története azt tanítja, a nők is tudnak szörnyeteggé válni és bántani másokat.

. A mi dolgunk, hogy ezt ne hagyjuk.

 

pjimage.jpg

 

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://perszeusz.blog.hu/api/trackback/id/tr7114563702

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sipi81 · http://www.egalizer.hu 2019.01.15. 23:27:43

Az angol wikipédián is azt írják (egy 2013-as tanulmányra hivatkozva), hogy Poszeidón megerőszakolda Medúzát. Sajnos magyar fordítást eleddig nem találtam a történetből.
Gondoltam belinkelem ezt a blogbejegyzést a hvg cikk alá, de ott le van zárva a kommentelés. Érdekes, hogy egy mitológiai történet ennyire veszélyes dolog manapság, hogy még kommentelni se lehet...

Ulomenen 2019.01.16. 13:21:09

@Sipi81: A HVG-s cikk egyértelműen Ovidius Átváltozások c. munkájára hivatkozik a történet ismertetésekor, noha abban erőszakról szó sincsen, ennek megállapításához elég elolvasni a nevezett művet.

Philip Freeman: Oh, my gods című tanulmánya valóban erőszakról ír- ám forrást ehhez nem nevez meg. Athéné átkának okát kétféleképpen magyarázzák, az egyik verzió a templom meggyalázása, a másik pedig az, hogy Medúsza gyönyőrű hajával kérkedett, hogy az szebb bárkiénél, Athéné pedig féltékenységből változtatta szörnyeteggé- és ezért lettek a haja helyén kígyók. Emlékezzünk, Athéné Arachné-t is féltékenységből változtatta pókká. Freeman e két értelmezést mossa egybe.

A HVG cikkírónője nyilvánvalóan azért hangsúlyozza még tévesen is a nemi erőszakot, mert ezzel a ferdítéssel kívánja áldozatnak láttatni Medúszát. Ugyanezen okból elmélkedik arról is, hogy milyen rossz lehet neki, hogy senki nem nézhet rá, mert kővé válik. Tipikus feminista áldozatkreáló- nőfelmentő módszer, nem illik a görög mítoszok világába. Meg persze a miénkbe sem.

Sipi81 · http://www.egalizer.hu 2019.01.16. 22:00:12

@Ulomenen: Rákerestem, a MEK-en fenn van az Átváltozások, de sajnos abban egyetlen szót se találtam Poszeidónról, se arról hogy Medusza miért lett olyan amilyen, már csak Perszeusz történetét találtam. Mondjuk nyilván akkor a hvg cikkírója se találta benne.

Sipi81 · http://www.egalizer.hu 2019.01.16. 22:06:18

Mondjuk annak is van egy diszkrét bája, hogy Garbati a levágott fejet a sajátjáról mintázta...

Ulomenen 2019.01.17. 22:12:18

@Sipi81: Mondta a hős vendég: "Méltó feleletre e kérdés:
halld az okát. Nővérei közt ez a leggyönyörűbb volt,
vágyott és irigyelt, vetekedtek is érte a kérők;
rajta a legszebbek mégis hajafürtjei voltak;
ezt nekem az mondotta, ki még maga látta korábban.
Neptunus szennyezte e lányt, mondják, a Minerva
szentélyében. El is fordult Pallas, betakarta
pajzzsal szűzi szemét; s hogy a Gorgo mégse maradjon
büntetlen, hajait sok csúf kígyóra cseréli.
S mellén még ma is, ellenségei rémületére,
hordja a kígyókat, miket ő bűvölt ki a fényre."

Ovidius: Átváltozások, IV. könyv