Perszeusz

Medúsza feje levágva, Androméda királylány megmentve

Matriarchátus és feminizmus

2017. március 17. 20:36 - Ulomenen

- avagy hová tart a nyugati világ

 

"…az emberek minden dolgát az ő gondviselése igazgatja. Nemcsak a házi- és vadállatok, hanem az élettelen teremtmények is az ő fényének és lényének isteni akaratából élik az életüket; sőt, ha ő növekszik, földön, égen, tengeren minden test vele nő, ha fogy, véle fogy”

Apuleius

 

A feminista történelem- és társadalomszemléletben a matriarchális társadalmak a megtestesült mennyországot képviselték, képviselik a földön. Rengeteg feminista beszél úgy a háborúkról, éhezésről, erőszakról, mint a patriarchátus bűnéről. Úgy tűnik, az anyajogú társadalom, a „nőuralom” sokak szemében a megoldás lenne a jelenlegi gazdasági- társadalmi problémákra. De valóban így van? A következőkben áttekintjük a jelenkori anyajogú társadalmak főbb jellemzőit, valamint megnézzük, hogy közöttük és a nyugati társadalmak jelenlegi berendezkedése, a társadalmi változások iránya között mennyiben vonható párhuzam.

 

1_1.jpg

I. Anyajogú társadalmak

 

A matriarchátust általában anyajogú társadalmi berendezkedésként értelmezzük, a patriarchális, azaz apajogú társadalom ellentéteként. Felfogható egyfajta gyűjtőfogalomként, hiszen az anyajogú társadalmakon belül is vannak eltérések. A matrilokális társadalomban a nő családjához tartoznak a gyerekek, az esetleges apa csak látogatja őket. Amennyiben létezik a házasság intézménye, úgy megkötése esetén a férfi költözik a nőhöz vagy a nő családjához. A matrlineáris leszármazásban a családnév, a rang és a vagyon nőágon öröklődik. A jelenleg is meglévő matriarchális társadalmak nem egységesek, mindegyik némiképp eltérő struktúrát használ a közösség működtetésére. Pontosabb tehát matriarchális jellegű társadalmakról beszélnünk.

 

 mai matriarchális jellegű társadalmak

Afrikában élnek a 20 millió lelket számláló akan -ok. A Szumátrán élő minangkabau törzs a második legnépesebb, nagyjából 6 millióan vannak. A khasi - k (khászik) Északkelet- Indiában élnek, körülbelül 1.4 millióan, a garo – k szintén Indiában, valamint Bangladesben találhatók. A mosuo-k (moszók) nagyjából 40.000 főt számláló társadalma Kínában, a tibeti határhoz közel található. A bribri – k Costa Rica- n élnek, nagyjából 13.000-ren. Északkelet- Peruban a nagyjából 6.000 machiguenga -val, míg Pápua Új- Guineán kb. 5.000 nagovisi- vel találkozhatunk, ha netán arra tévednénk.

Ezeknek a népcsoportoknak a társadalma különböző mértékben tartalmaz matriarchális elemeket, a matrilineáris berendezkedés azonban kivétel nélkül valamennyire igaz.

 

gazdaság

A mai matriarchális jellegű társadalmakban a gazdasági erőfölény jellemzően a nők kezében van. A családon belül a nők birtokolják a földet, házat, vagyont, a férfiak csak haszonélvezői lehetnek. Természetesen így csakis a nők örökölnek, általában a legidősebb utód, de a khasi -knál és a garo- knál például a család legkisebb lánygyermekére száll a családi vagyon. Ez persze kötelezettségekkel is jár, a minangkabau nőnek kötelessége a családja vagyonából férjét és a gyerekeket eltartani.

2_1.jpg

Ezekre a társadalmakra az önellátó gazdálkodás a jellemző. A földművelés, állattartás, halászat biztosítja a megélhetést, ezért a legfőbb vagyon a föld. Az elektromosság használata a nagyobb közösségekben elterjedt, de itt is jellemzően kiegészítő szerepe van, a kisebb közösségek törzsi színvonalon élnek. A házi, ház körüli munkákat inkább a nők végzik, a férfiak a halászattal, állattartással foglalkoznak. Híres a minangkabau férfiak rizsaratás utáni tradicionális tehénversenye, ahol párosával hajtott teheneket futtanak. A mosuo közösségekben kizárólag a férfiak végzik a haszonállatok leölését, feldolgozását, összességében azonban a nők dolgoznak többet. A nagovisi törzsben az a férfi művelheti egy nő kertjét, földjét, aki a nő aktuális partnere, itt a nők elsősorban irányítják a nehéz munkákat elvégző férfiakat.

 

 vezető szerepek

Általában a nőké a vezető szerep a családon belüli és a közösségi kérdésekben. A férfi esetleg csak mint a legidősebb nő testvére rendelkezhet némi hatalommal, mint a khasi- k esetében, vagy a férfiközösség kérdéseiben van joga dönteni, természetesen a női vezetők akaratával összhangban. A minangkabau férfiak tudósok, politikusok lehetnek kellő tanulás után, ezt általában azok a férfiak választják, akiket egy nő sem vett férjül. A mosuo falvakban a papok, sámánok (daba) kizárólag férfiak.

 

matrjoska.jpg

család

Igen gyakran több generáció él együtt egy családban, a családok pedig nemzetségeket, klánokat alkotnak. Némely közösségekben a hivatalos házasság nem létezik, a párok hosszabb- rövidebb ideig tartó kapcsolatokban vannak együtt. Ez tartalmazhatja a közös földművelő munkát, mint a nagovisi törzsben, de korlátozódhat főleg az éjszaki együttlétre, mint a mosuo – k esetében. Ahol köttetnek házasságok, ott jellemzően exogám módon, azaz kifelé házasodnak, a nemzetségen belül nem. A khasi lányok házasodhatnak más nemzetiségű idegennel, ám ekkor el kell hagyniuk a közösséget. A válás minden esetben gyors és egyszerű, a gyerekek és a teljes vagyon mindig a nőnél marad. A gyerekek egyébként is minden esetben az anya családjával nevelkednek és annak nevét kapják. A nők általában tudják, ki az apja az adott gyermeknek, de ha nem, akkor sem éri őket megvetés a közösség részéről. A (vélt) apa látogathatja a gyermekét, vihet ajándékot neki és az anya családjának, de nem lesz a család tagja és a gyermekére sincsen semmi joga. A garo családoknál jellemző, hogy a legkisebb lányt előre elrendezett házasságban adják férjhez, mivel ő örökli a vagyont. Itt a ”fiúkérésnek” tradicionális, megszabott menete van, melynek során a garo vőlegény elszalad, a menyasszony családja utánamegy és visszahozza. A vőlegény ismét elszalad, ismét visszahozzák, mindezt addig ismétlik, míg vagy a menyasszony nem mond le a dologról, vagy a vőlegény nem adja fel a menekülést, elhívén arája fogadkozásait, miszerint az tisztelni és szolgálni fogja.

 

összegzés

Látható tehát, hogy a mai matriarchális jellegű társadalmakban nincs szó a nemek közti bármilyen egyenlőségről. Bár a férfiak örvendenek némi megbecsülésnek és megvan a helyük, szerepük a közösség életében, ám összességében az élet minden területén alávetett szerepet játszanak. Amely közösségbe kezd beszivárogni a jóval modernebb külvilág, ott a férfiak igyekeznek munkát vállalni és a saját keresettel önálló életet élni. A matriarchális jellegű társadalmak az önellátás szintjén rekedtek meg és csak ezen a szinten tarthatók fenn.

 


II. Társadalmi változások és az egyenlőség

 

 A patriarchálisnak mondott nyugati társadalmakban olyan változások zajlottak le az elmúlt évtizedekben a feminizmusnak köszönhetően, melynek eredményeképpen a férfiak jogai, lehetőségei egyre inkább korlátozva vannak a nők javára, az eredmény pedig nemhogy a sokat emlegetett egyenlőség felé tendálna, de kísértetiesen hasonlít az anyajogú rendszerek fentebb tárgyalt, férfiellenes jellegzetességeire.

 

4_1.jpg

gazdaság

A feminizálódó országokban évtizedek óta szisztematikusan zajlik a vagyon nők kezére való átjátszása. Bár a jövedelem nagyobb részét a férfiak keresik meg, a törvények a nőknek juttatnak többet. A nők kevesebbet fizetnek a nyugdíjalapba, de többet vesznek ki belőle. A családjogi törvények nemcsak komoly összegű gyerektartásra kötelezik a férfit a házasság megszűnése után, de bizonyos országokban asszonytartás megfizetésére is. Sok helyen a vagyonközösség már együttélés során is megvalósul, vagyis a szerzés mértékétől függetlenül a pár szétválásakor a nőnek jár a vagyon fele. Tanulmányok mutatták ki, hogy habár a pénzt elsősorban a férfiak keresik, ám a nők rendelkeznek felette. A piac felismerte ezt a tendenciát, ezért szólnak a reklámok egyre inkább a nőknek.

 

vezető szerepek

A kvótarendszert támogató feministák követelése szerint bizonyos számú helyet a parlamentekben, nagy cégek igazgatóságában kötelezően nők töltsenek be, annak ellenére is, hogy esetleg vannak olyan férfijelöltek, akik tudásuk, tapasztalatuk alapján az adott pozícióra alkalmasabbak lennének. Pedig számtalan példa bizonyítja, hogy egy nő mesterséges hátszél nélkül is lehet vezető, ha rendelkezik a szükséges képességekkel, kapcsolatokkal, tudással, befektetett munkával, felelősségvállalással – tehát mindazzal, amivel annak a férfinak is rendelkeznie kell, aki magas beosztásra, politikai karrierre vágyik. A feminizmus tehát a vezető szerepeket nemi alapon kívánja kiosztani ahelyett, hogy az erre vágyónak - nemtől függetlenül- a pozíció megszerzésével kéne bizonyítania alkalmasságát, ahogy az egy igazságos társadalomban elvárható lenne.

 

család

A feminizmus ellenségnek tekinti a mai családmodellt, mert a nők elnyomását látja benne – mint oly sok mindenben. A család fogalmába szerintük az anya és a gyermekek tartoznak csak bele, a férfi a szükséges rossz, de semmi estre sem egyenrangú résztvevője a közös életnek.par.jpg Egyre inkább próbálják bizonygatni, hogy az apaság nem biológiai, hanem csupán társadalmi konstrukció, azaz az apa és gyermeke közötti vér szerinti kötelék tulajdonképpen nem is számít. A férfi még az apaságáról sem győződhet meg egyes országokban, ahol az apasági vizsgálat egyéni kérése törvényellenes. Néhány feminista odáig megy, hogy a férfiak nagy részére még a szaporodáshoz sincs már szükség, hiszen a spermabankokban annyi „betét” van, amivel többszörösen meg lehet újítani a Föld népességét.

A férfinak a kötelességeit muszáj teljesítenie – sokszor börtönbüntetés terhe mellett – ám szinte semmi joga nincs az utódokra nézve. Váláskor többségében az anya kapja a gyermekeket, körülményektől függetlenül, az állam őt tekinti szinte egyedüli gondviselőnek, ő dönthet a sorsuk felől minden kérdésben. Az anyaság önmagában nem érték a feminizmus szemében, a munka, karrier általi önmegvalósítás azonban annál inkább. A házasságot egyre inkább felváltja az együttélés, az egymás utáni kapcsolatok sorozata.

 

összegzés:

Könnyen párhuzam vonható a matriarchális jellegű társadalmak jellegzetességei és a nyugati társadalmak változásainak iránya között. Ez a párhuzam határozott, jól érzékelhető markerekkel rendelkezik, jelenlétük azt mutatja, hogy nemcsak a férfiuralomtól, de a feministák által oly sokszor emlegetett egyenlőségtől is teljesen ellentétes irányba mutat a társadalmi berendezkedés struktúráinak alakulása. A vagyon feletti női kontroll, a vezető szerepek erőszakos kisajátítása, az apaság és az apa –gyermek kapcsolat elértéktelenítése, a nevelés és az oktatás feminizálása mind arra utal, hogy a modern feminizmus ösztönös- tudatos célkitűzése a modern matriarchátus megteremtése. Egy olyan rendszeré, ahol a békés, boldog társadalom létrehozását a férfiak teljes elértéktelenítésével és jogfosztásával kívánják elérni, olyan mértékű elértéktelenítésével és jogfosztásával, amelyben a nőknek sosem volt részük a nyugati történelem során.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://perszeusz.blog.hu/api/trackback/id/tr6012346497

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.